Elismerésem Hünstetten!
Július 21-én Hünstettenben versenyeztünk. Az idei FCI Európa bajnokság miatt kénytelenek voltunk elutazni, mert Stemgrove Lulunak nem volt még FCI versenye, és kettő is kell az induláshoz. Idehaza pedig már csak egy lesz a nevezési határidőig.
10 éve nem versenyeztem már az FCI-nél. Teljesen egyedül vágtam neki a hosszú útnak. Oda-vissza utaztam 1956 km-t, és 30 órát. Oda úton csak az volt bennem, hogy muszáj… Visszaúton már az is, hogy megérte.
A verseny hihetetlenül precízen és magas színvonalon volt szervezve. A pálya tökéletes állapotú volt, a technika hiba nélkül működött végig. A házigazdák kedvesek és segítőkészek voltak, a sör hideg, az étel meleg. Megismerkedtem új honfitársakkal is, ezúton is köszönöm mindenkinek a segítséget! És a helyieknek is, akiktől bármilyen segítséget kértem, mindig önzetlen segítség volt a válasz.
Az egy napon kötelező két futás miatt nem tervezem, hogy hosszútávon megragadok ebben a rendszerben, de el kell mondjam, nagyon nosztalgikus érzés fogott el a hétvégén. Elfelejtettük már, milyen is élvezni egy hétvégén keresztül egy versenyt és ami körülötte van. Anno ilyen volt Rábapatonán nálunk is, de itthon valahogy átalakult, megváltozott. Ott még mindig egész hétvégére kitelepülnek és jól érzik magukat… Mi kirohanunk és hazarohanunk.
10 országból voltak indulók. Két fiatal szukámat indítottam. Lulutól semmit nem vártam, a tüzelés után ez volt a realitás. Lady jó kondiban utazott ki, a hosszú úton sajnos kicsit lepasszolt (ez jó tanulság az EB-re). Lulu szép stílusban, remek idővel nyerte az elődöntőt és második legjobb idővel jutott a döntőbe.
Lady 480 méteren indult, az előfutamában nem tetszett, a táv feléig nem a szokásos stílusában futott, talán az új pálya és a más nyúl zavarhatta meg. A döntőbe a negyedik idővel került, szinte végig a harmadik helyen futott. Próbált előzni, de nem volt szerencséje, így a harmadik helyen ért célba.
Lulu döntőjében ismét nem vártam, nem várhattam tőle semmit. Életében nem futott még kétszer egy nap, ennek ellenére megint nagyot futott, s másodikként ért célba. A piros takaróban futó német tulajdonú agár (Magyar Álom Adventure) megszakította a veretlenségét. Gyorsabb volt, gratulálunk neki! Lulu teljesítménye biztató, figyelembe véve az edzettségi állapotát, és hogy nemrégiben tüzelt.
Ha minden a tervek szerint alakul, szeptemberben újra útnak indulunk… Viszontlátásra Németország!
FOTÓK: ARMIN HAUKE; ANITA MÁTYUS